Jászságról röviden
A Jászság a Tiszától nyugatra az Alföld északnyugati sarkában a Zagyva és a Tarna folyók partján elterülő itt-ott homokos dűnékkel, erdőkkel tarkított táj, melynek gazdasági, kultúrális és történelmi központja Jászberény.
A jász nép-mind nyelvében, mind pedig életmódjában jelentősen különbözik az ország magyar lakosaitól - a XII. században a kunokkal érkezett Magyarországra. A jászok gazdag kultúrális örökségét hagyományőrző csoportok és kultúrális rendezvénysorozatok ápolják. Itt található az ország egyik legrégebben működő múzeuma, a Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város szimbóluma, nemzeti ereklyénk, a LEHEL KÜRT.
A jászok letelepedésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amelyek fejében mindenkor katonai szolgálattal tartoztak a királynak.
A török megszállást a Jászság is keservesen megszenvedte, lakossága sokszor menekülni kényszerült, és falvai közül jó néhány végleg elpusztult. A török hódoltságot követően 1702-ben kiváltságaik veszélybe kerültek, amikor I. Lipót császár a Jászság földjét és népét a két Kunsággal együtt eladta a Német Lovagrendnek 500. 000 aranyforintért. A jászok és a kunok azonban nem nyugodtak bele ősi kiváltságaik elvesztésébe, 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat.
A híres jászkun REDEMPTIO (önmegváltás) visszaadta a jász népnek régi szabadságát, kiváltságait és fokozatosan megnyitotta a gazdasági fellendülés útját. Az 1848-49-es magyar szabadságharc küzdelmeiben a jászok is derekasan helytálltak. A veszélyben lévő haza megvédésére a Jász Kerület városaiban és községeiben önkéntesek toborzásával megalakították a "Lehel huszárezred"-et, amelynek 3. százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. 1849. április 3-án Jászberényben tartózkodott Kossuth Lajos, továbbá a magyar hadsereg I-II-III. hadteste és a vezérkar néhány tagja (Görgey Artúr, Damjanich János, gróf Leininger Károly, Józef Wysocki), akik innen indították el a dicsőséges tavaszi hadjáratot. 1993 óta ez a nap a Város Napja.
A Jászkun Hármas Kerület sajátos közigazgatási rendszerét, s vele együtt a kiváltságok jórészét 1876-ban szüntették meg. A Kiskunságot Pest- és Bács-Kiskun megyékhez, a Jászságot és a Nagykunságot pedig Szolnok megyeszékhellyel Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolták.
A Jászság ma az Észak-Alföldi régióhoz, Jász-Nagykun Szolnok megyéhez tartozik, azon belül a Jászberényi kistérséghez, ami gyakorlatilag a Jászság tájegységnek felel meg. A kistérséghez (és így a kistérséghez) 18 település tartozik.
Az idelátogató és átutazó turistáknak a szabadidő kellemes eltöltését a Jászság értékes magángyűjteményei, tájházai, termálvizes strandok, fürdők, szállodák, panziók, kempingek, a Falusi Turizmus szálláshelyei, a különböző kategóriájú hangulatos vendéglők, pizzériák, sörözők, kávéházak, fagyizók, különféle sportlétesítmények - műjégpálya, uszoda, teniszpályák, lovaglási lehetőségek-, Állat-és Növénykert és a Természetvédelmi területek biztosítják.
A Jászság nagyobb rendezvényei - a Jászberényi Nyár Vigadalmi Napok, Csángó Fesztivál és Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja, Nemzetközi Táncház és Zenésztábor, Jászok Találkozója, Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó, Nemzetközi Gyermek Néptánc Fesztivál, Arató Nap és Népzenei Fesztivál - több tízezer belföldi - és külföldi látogatót vonzanak.
A Jászságban üde, ápolt környezetben található több, mint fél tucatnyi termálvizes strand nemcsak kikapcsolódásra, felüdülésre, sportolásra alkalmas, hanem vizeik gyógyhatása a mozgásszervi betegségekben szenvedők számára jelent megkönnyebülést. Bővebb információt a Fürdő menüpontban olvashat.
A Jászságban üde, ápolt környezetben található több, mint fél tucatnyi termálvizes strand nemcsak kikapcsolódásra, felüdülésre, sportolásra alkalmas, hanem vizeik gyógyhatása a mozgásszervi betegségekben szenvedők számára jelent megkönnyebülést. Bővebb információt a Fürdő menüpontban olvashat.
(1).jpg)
.jpg)
