Jászberény Jász- Nagykun Szolnok megye műemlékekben leggazdagabb települése.
Kőhíd
A jászberényi Kőhíd a piacot és a buszállomást köti összea város főtereként számon tartott Lehel Vezér térrel. 1805-1806-ban építették Rábl Károly mester tervei szerint a Zagyva fontos átkelési szakaszán, mely ma Jászberény központjában van. Ez alatt a híd alatt halad át a Zagyva folyó, mely a legendák szerint valahol itt a környéken rejtette magába Attila sírját.
.jpg)
Lehel Vezér Gimnázium
A Lehel Vezér Gimnázium a Kőhídon áthaladva a város Főterén található. A Gimnázium 1780 ótaműködik Jászberényben. Nevét egy neves szittya hadfiról kapta.
.jpg)
Római Katolikus templom
A gimnázium előtt elhaladva balkéz felöl Nagyboldogasszony temploma tűnik elő a Szentháromság téri park fái mögül. A barokk templom a XVIII. században épült. A főoltár klasszicista tabernákuluma Pollack Mihály műve. A templom érdekessége, hogy a kereszt alatti gömb nem egyszerű gömb, hanem a magyar korona mása. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom gótikus eredetű. Az évszázadok során többször átépítették, így nyerte el mai, barokk formáját. A sok építkezés miatt állhatott elő az a furcsa helyzet, hogy a mai torony előbb elkészült, mint a hajó. Oldalain Szent István és Szent László szobrai, homlokzatán a hit és a remény allegórikus alakjai láthatók. Tetején pedig, a kereszt alatt, a magyar Szent Korona. A főoltár tabernákuluma XIX. századi, klasszicista stílusú. Pollack Mihály tervei alapján készült. A főoltárképet Soldatits Ferenc festette 1883-ban Rómában, a mennyezetfreskók Szirmai Albert munkái 1909-ből. A mellékoltárok viszont az eredeti, XVIII. századi barokk munkák.
Telefon: 06-57 502-210
.jpg)
Huszárszobor
A Római Katolikus templom mellett közvetlenül található a Huszárszobor. Az I. világháborúban hősi halált halt jászkun huszárok emlékére állították 1926-ban állították fel Vass Viktor és Pongrácz Szigfrid alkotását, a míves kőtalapzatra helyezett bronz lovas szobrot - a Huszárszobrot.
.jpg)
Bundás-kút
A Bundás kút Jászberényben a Szabadság téren a 31-es és a 32-es út találkozásánál található. Az 1908-ban Jankovics Gyula által készített kút nevét a bundás juhászt ábrázoló szoborról kapta. A felépítményét Jankovich Gyula 1912-ben készítette. 1960-ban, a főtér átrendezésekor került jelenlegi helyére.
.jpg)
Városháza
A Főtéren a hajdani börtön épülete mellett található a Városháza épülete. Pollack Mihály terveinek felhasználásával, Bedekovich Lőrinc végső tervei alapján készült klasszicista stílusban., 1839-ben. 1912-13-ban és 1931-ben új szárnyakkal bővítették.
.jpg)
Déryné Művelődési Központ
A Főtéren a Városháza épületével szemben, a Főtér másik oldalán található a hajdani Lehel Szálló 1895.ben épült, eklektikus stílusban.
.jpeg)
Korsós lány kútja
A Déryné Művelődési Központ előtti tér közepén áll az 1995-ben felavatott bronz szobor, Zilahy Zoltán jászfényszarui neves szobrászművész alkotása. A kutat régi ún. "Szűzlány" köztéri kút helyett készítették. Márvány alapzaton bronz szobor, körben fotocellás ivóval.
.png)
Jász emlékmű (Jászkapitány szobor)
A Redemptio (önmegváltás) 260. évfordulójára készült bronz szobor márvány talapzatán a 18 jász település címere található. Győrfi Sándor szobrászművész alkotását 2005-ben avatták fel.
.jpg)
1956-os emlékmű
1992-ben az 56-os szövetség jászberényi szervezete megbízta Sisa Józsefet az emlékmű megtervezésével. 1996 március 20-án megalakult az 1956-os Jászberényi Emlékműért Alapítvány, a Jász Pofosz. 1998 október 23-án let ünnepélyes keretek között felavatva az emlékmű, négy oldalán márványalapra bronztáblákat helyeztek el, melyeken a Magyar Köztársaság és a város címere, két oldalon pedig a város 1956-os hőseinek és áldozatainak névsora látható.
Kálvária (Völgyi-kereszt)
A legszebb barokk keresztünk. A kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő alakja látható. Sipos Pál hajdani főbíró állíttatta. 1853-ban Völgyi István elődei iránti kegyeletből a kereszt fenntartására 40 pengő forintnyi alapítványt tett. 1853-ban felújították. A barokk kálvária középpontjában Jézus, két oldalán Szűz Mária és Szent János látható. 1925-ben került mai helyére a nép adományából.
II. világháborús emlékmű
Győrfi Sándor alkotását 1992-ben avatták fel. A különböző nagyságú kettétört fehérmárvány oszlopok szimbolizálják, hogy a háború nem kímélt sem gyermeket, sem felnőttet, sem idős embert. A vörös márvány oszlopon a hősök névsora olvasható.
Nádoroszlop
József Antal főherceg nádor 1797. november 13-án Jászberénybe látogatott. Ennek a látogatásnak emlékére készítették el 1798-ban az oszlopot. Eredetileg a József-szigeten (a Városi Strand helyén) állt. 1934-ben került jelenlegi helyére. 1997-ben a Városvédő és Szépítő Egyesület ismét felújította. Barokk stílusú.
.jpg)
Nepomuki Szent János szobrok
Folyóvizeknél, hidaknál áll a szobra, mivel Szent János az úton és járók védelmezője. A "Zúgónál" az árvíztől védte a várost 1800-tól.
Szent Vendel szobor
A Szent Vendel szobor Jászberényben a Gyöngyösi úton található. 1866-ban készült. Szent Vendel a pásztorok védőszentje.
Kálvária (Pálinkás-kereszt)
1752-ben Boleman János özvegye, Bálint Judit állíttatta. Álló kereszt, tövét Mária Magdolna öleli. Két oldalán Mária és Salome szobrai állnak, a talpazat fülkéjében Szent Rozália fekvő alakja látható, A népies elnevezés feltehetően onnan származik, hogy a térnek azon a részén árulták a pálinkát 200 éven keresztül, ahol eredetileg állt (ahol ma a Bundás-kút van). Szecessziós építészeti stílusban készült.
Jász emlékmű (Juhász-kereszt)
A juhászok tehetős rétege emelt Kálváriát 1815-ben "Isten dicsőségére", középen posztamensen álló kereszttel, lábánál Mária Magdolnával, a két oldalt álló szobor Szűz Mária és Szent János.1879-ben a Jézus Társulat felújítatta.
Szűz Mária neve Római Katolikus Templom (Szentkúti templom)
A mai templom helyén 1747-ben egy pusztító jégverés emlékére kápolnát építettek. Többszöri átépítés után a helyére klasszicizáló barokkos új templom épült. A templom előtti téren található a Szentkúti forrás, ami a jégverés után fakadt.
.jpg)
Református templom
1784-ben torony nélküli imaházként épült és 1863-ban elkészült a tornya. A templom belsejében találjuk az I. világháborúban hősi halált halt református katonák emléktábláját.
.jpg)
Ferences templom (Barátok temploma)
A ferencesek a jászok térítésében nagy szerepet játszottak. 1460-ban kezdték építeni a templomot és a kolostort, majd 1472-ben birtokba vették a ferencesek. 1526 után a törökök feldúlták és felgyújtották. 1586-ban a templomot és a kolostort palánkvárrá alakították 1723-ban az Egerben működő Giovanni Battista Carlone olasz építész készítette. 1755-re fejezték be a keleti és nyugati szárnyat, illetve a ma is teljes pompájában álló ebédlőt. A főoltárképet Hollós Endre, a faliképeket Steffek Albin festette. Gótikus építészeti stílusban épült.
.jpg)
I. világháborús emlékmű (Huszár-szobor)
Az I. világháborúban hősi halált haltak emlékére Vass Viktor bronz lovasszobrát 1926 október 24-én avatták fel. A tettre kész vágtató ló hátán egy jászhuszár ül, kezében egy kürttel, amit megfújva hívja a többieket a csatába.
Rozália kápolna
1713-ban épült hálából, hogy a pestis elkerülte a várost. A jelenlegi kápolna 1840-ben épült. A timpanonban Szent Rozália fekvő alakja látható, felette a hit, remény és szeretet szobrai állnak. A kápolna mellett Nepomuki Szent János (1728) és a Bánkódó Krisztus (1732) barokk szobrai láthatók.
.jpg)
Egykori börtön
1763-ban építették az egykori Jász-Kun Kerület Székházának az udvarán. 1955 novemberétől több hónapig vizsgálati fogságban tartott, a szovjet hadbíróság által a II. világháború után ártatlanul elitélt és évekig tartó rabság után hazaszállított 253 magyar emlékére emléktáblát helyeztek el itt. Az udvarba vezető kapu falán Kovács Béla volt földművelésügyi miniszter, a Független Kisgazdapárt főtitkára emlékére készült emléktábla látható, aki szintén ártatlanul raboskodott itt 1955-56 között. Jelentős felújítás után ma sportlétesítmények működnek benne. Egy cellát az eredeti állapot szerint újítanak fel, mely látogatható lesz. Barokk építészeti stílusban épült.
Egykori Jász-Kun Kerület székháza
A volt Jász-Kun Kerületi székházat Anton Erhard Martinelli építész 1734-ben tervezte. 1745-ben készült el. 1763-ban börtönt építettek hozzá. A rokokó épületet 1780-82-ben barokk-rokokó stíusban átépítették, akkor díszítették homlokzatát a Fürdő utcai parkban található rokokó szobrok. A székházat 1827-ben klasszicizáló stílusban átalakították. 1867-ig volt a Jász-Kun Kerületek Székháza. 1887-ben az igazságügyi kormányzat megvásárolta. 1888-ban előnytelenül alakították át. Ma is ebben a formában látható. Jelenleg a Városi Bíróság üzemel az épületben. Az épület homlokzatán az eredeti címer másolata látható /Kiskunság-Nagykunság-Jászság/ és a Pálfy család címere.
Egykori Jászkürt Fogadó
Az épület homlokzati bejárata fölött latin nyelvű felirat tanúsítja, ezt a vendégfogadót privilegizált Jászberény város emeltette Muhoray Mátyás fő- és Sipos Pál másodbíró urak idejében, 1731-ben. Ez volt a város fogadója 164 évig. Barokk építészeti stílusban épült.
Déryné Széppataki Róza mellszobra
Déryné Széppataki Róza 1793-ban született Jászberényben és 1872-ben halt meg Miskolcon. A magyar nyelvű színjátszás kiemelkedő alakja legnagyobb sikerét Kolozsváron aratta 1837-ben, a pesti Magyar Színház, későbbi Nemzeti Színház ünnepelt művésznője volt. 1961-ben az akkori Május 1. szigetén (ma Margit-sziget) állították fel. A Déryné Művelődési Központban 1999-ben elkészült a Déryné emlékszoba, ami a ház nyitva tartási idejében megtekinthető.
.jpg)
Ernyős Mária szobor
Eredetileg Szentháromság-oszlop volt. Az 1728-ban emeltetett oszlop tetejére a Mária-szobor 1864-ben került a Szentháromság helyére. Kései barokk építészeti stílusú.
Szűz Mária szobor
A Ferencesek terén a templom előtt található az 1795-ben készült Mária-szobor. Kései barokk építészeti stílusban épült.
Gróf Apponyi Albert mellszobra
Gróf Apponyi Albert (1846-1933) 1906-1910 között közoktatási miniszter és52 éven át Jászberény város országgyűlési képviselője volt. A trianoni békeszerződés küldöttségének vezetője volt, amivel egyáltalán nem értett egyet, de tehetetlen volt. "Valóban nem tudom, hogy mit mondjak ebben a nehéz órában, amidőn a gondviselés úgy akarta, hogy egy viszontagsággal teljes és hosszú politikai pálya kicsúcsosodjék abban misszióban, amelyet most elvállalnom kell".
1848-as hősök emlékoszlopa
1869 október 10-én volt az alapkőletétel, 1870-ben készült el. 1972-ben, a restaurálás során megtalálták egy márványalap mögött a "rejtekhelyet" az oszlopban, ahol a jászsági honvédek névsora, Kossuth Lajos arcképe és 1848-as pénzérmék voltak. Az üregbe helyezték el a város 1972. évi életéről szóló ismertetőt és a lakók névsorát. Az oszlop 1971-ben került a mai helyére, eredetileg a városháza előtt állt.
.jpg)
Török-magyar emlékmű
Körmendi-Firm Jenő alkotása a Ferences-templom melletti parkban található. Az 1840-ben lebontott várban talált csontokat közös sírba helyezték, melyre 1909-ben került emlékmű.
Szentháromság-oszlop
Az 1831-es kolerajárvány emlékére állították fel. 1926-ban került mai helyére. Barokk építészeti stílusban épült.
Kőképek
1699-ben emelték a török uralomtól való megszabadulás emlékére a település egykori határain.
Rokokó szobrok
Az 1782-ben épített földszintes Jászkun Kerületek Székházának homlokzatát díszítő szobrai voltak a négy puttó csoport, a két nőalak és a két kőrózsa. Az 1827-es átépítéskor kerültek le eredeti helyükről. A szobrok készítője ismeretlen. 1966 óta vannak jelenlegi helyükön.
Petőfi szobor
A Petőfi Sándor tiszteletére készült fehér márvány portrészobrot 1948-ban, közakadakozásból állították. Szilágyi Nagy István szobrászművész alkotása 1971-ben került jelenlegi helyére.
.jpg)
Sisa József alkotóháza
A városhoz közeli tanyán él Sisa József képzőművész, aki tűzzománc- és képzőművészeti alkotótelepet hozott létre.
Szentháromság-szobor
Az 1831. évi kolerajárvány emlékére állították fel még ugyanabban az évben a késő barokk stílusú Szentháromság-oszlopot. A tér névadó szobra 1926-ban került jelenlegi helyére.
.jpg)
Zirzen Janka emléktábla
A táblával jelölt házban született 1824-ben Zirzen Janka, aki a magyar nőnevelés és tanítóképzés jelentős alakja volt. 1840-ben leánynevelő intézetet alapított a városban.
Déryné emléktábla
A magyar színjátszás kiemelkedő alakja, Déryné Széppataki Róza,eredeti nevén Scheckenbach Rozália, Jászberényben született 1793 december 24-én egy patikus lányaként, ennek emlékét őrzi az emléktábla.
(1).jpg)
.jpg)
